Isztambulban családi partit tartunk, hogy megünnepeljük Zsolt harmincadik szülinapját.

Emiatt oda megadott dátumon kell megérkeznünk. Az elmúlt hét alapján tudjuk, hogy nagyon pesszimistán számoltunk az idővel, s akár a rendelkezésünkre álló napok fele elég lett volna, hogy odaérjünk. A maradék időt tehát arra szánjuk, hogy több kitérőt tegyünk, s több időt töltsünk helyiekkel.

Emiatt döntöttünk úgy, hogy mégis csak meglátogatjuk Európa legifjabb országát: jövőhéten 4-5 napot Koszovóban töltünk. A terület híres a világörökségi és természeti kincseiről (ezért is esik Szerbiának nehezére elengedni), az emberek pedig úgy hallottuk szuper kedvesek. Izgatottan várjuk!
A másik változtatásunk az útvonalban az volt, hogy a Görögországra tervezett két napot egy hétre bővítettük. Így életünkben először meglógázhatjuk a lábunkat az Égei-tengerben. A legfőbb ok azonban az volt, hogy ellenőriztük a dél-belgrádi domborzatot időjárást, és úgy láttuk Görögország sokkal kedvezőbb lesz számunkra.

Azt már most mindketten érezzük, hogy az úton töltött idő sokkal élvezetesebb, s már egy nap kihagyás után is visszavágyunk a nyeregbe. (Figyelembe véve, hogy mit terveztünk el erre az évre, ez igen bíztató.) A biciklizés változatosabb, mint egy helyben lenni, sokkal több inger ér és ehhez gyorsan hozzászoktunk. Egy napnál többet csak akkor éri meg megállnunk, ha igazán jó társaságra találunk. Vagy ha sok látnivaló van egy helyen.

Az Isztambul utáni időbeosztást persze már ennek megfelelően fogjuk alakítani.
De addig is kihasználjuk az időt, hogy most még viszonylag könnyen jutunk Internethez, és többet foglalkozunk a híradással.